A kéktúra: 32. nap

Reggel tovább aludtam egy órával a nagyszerű hely miatt. Viszonylag gyorsan összekészülődtem, elbúcsúztam Ricsitől, aztán útnak indultam Hollókő felé. Ködös, borongós idő volt, ám lassan kitisztult. Hollókő továbbra is csodaszép a várral együtt, ahová most nem mentem fel. Aki még nem járt itt, feltétlen nézze meg, érdemes! Hollókő után, Felsőtoldtól végig sárdagasztás következett, ami mind fizikálisan, mind mentálisan sokat kivett belőlem. Nagyon lassan haladtam. Viszont Nagybárkány előtt a hosszú hegygerinc a számos kisebb kúpjával, a köves gerincvonalával nagyon tetszett! Már sötétbe hajlott a menet vége, így a környező települések fényeit lehetett látni. A táboromat egy forrás mellett, Nagybárkánytól 20 perc járásra állítottam fel. Későn már, így mire „ágyba kerültem” 9 óra is elmúlt. Nagyon fárasztó nap volt.

%d bloggers like this: