A kéktúra: 33. nap

Reggel ismét később keltem. Körülményekhez képest gyorsan elkészültem és útnak indultam az olvadó-sáros terepen. Ez sajnos egész nap kitartott. Sárban cuppogás, egy lépés alatt fél lépéshossz visszacsúszás….de ismét szép helyeket láttam, és Mátraverebély után már az általam nagyon kedvelt Mátra földjére-hegyeire léptem, ragyogó napsütésben. Ez a része nekem kimaradt a Mátrának, inkább a déli-,keleti oldalán szoktam járni. Persze itt is sár volt, és ami meglepett, itt is elolvadt minden. Ma csak az Ágasvári turista házig kellett jönnöm, „kéktúra segélyem” Kriszti itt intézett nekem szállást. Az összes ismerősöm egyhangúlag azt mondta, ki ne merjem hagyni ezt a helyet! Igazuk volt, hangulatos, a tulajdonosok kedves emberek, és olyan vacsorát kaptam, amitől két napig fogok menni megállás nélkül! Este Jánossal a tulajdonossal még beszélgettünk egy jót úgy fél kilencig, aztán elvonultam a jól befűtött szobámba aludni. Bevallom, bevettem egy fájdalom csillapítót elalvás előtt, mert a mai terep nem volt éppen boka kímélő. Egyébként is, ha lefekszik az ember, akkor jönnek elő a mindenféle fájdalmak, amiket nap közben nem érez úgy. Az pedig nem segíti elő a pihentető alvást, amire viszont nagy szükség van ilyenkor!