Újra az ÚTON.

Mikor nekiindultam a Kéknek, ígértet tettem. Ha végig jártam, nekiindulok a gyerekeimmel. Apa előre megy felderíteni.
Nos, próbálom tartani az ígéretet.
Most a következő nemzedéké a főszerep. Én csak az utat mutatom, ez az Ő kalandjuk!
A Mátrában kezdtük. Nem a legkönnyebb terep, de vagy megszeretik, vagy egy életre elfordulnak tőle. Úgy tűnik megszerették!
Mátraverebélyről indultunk kedd délután, Mátrafüreden végeztünk csütörtök délután. A megtett táv a kéken: 27,9 km. Ehhez jön a Kékesről le Mátrafüredre 4,2 km. + egy kis felfedezés. Az össztáv 34 km. 
Nagyon büszke vagyok rájuk! Ponyva menedékben alvás, hideg vagy éppen sütött étel, tábortűz, és nem utolsó sorban fizikai kihívás. Mindenki a hátán hozta a saját felszerelését. Várakozáson felül teljesítettek! 
Egy apa számára nem lehet fontosabb dolog, mint minden tudás átadása a gyerekei számára. A valós, közös élmények! 
Mert ERRE MINDIG EMLÉKEZNI FOGNAK!
Mozduljon ki mindenki minél többet és vigyétek a gyerekeket!

 

TVOSE 2018

A múlt hétvégén a TVOSE által szervezett Túravezető tanfolyam táborozással egybekötött gyakorlati “elővizsgáján” vettem részt segédoktatóként. Első napon mint pontőr a tájékozódási pályán, másnap pedig előadást tartottam “Táborozás technika kicsit másképp” címmel.
Próbálom más értékes szabadidős tevékenységbe integrálni szeretett hobbimat.  
Az erről készült kis összefoglaló filmecske itt látható.

Hivatalossá vált a Kéktúra teljesítésem!

A tegnapi napon hivatalossá is vált a Kéktúra teljesítésem! Nagyszerű érzés volt újra kezembe venni a kis igazoló füzetem, amely 48 napig a “bibliám” volt. Ezzel keltem, ezzel feküdtem. Bevallom elérzékenyültem, ahogy belelapoztam. Pecsétek, helységnevek, rengeteg emlék, élmény…
Kék, KÖSZÖNÖM!

Télen a Kéken: Útjelzők

Az út során elég sok téves, hibás, útjelző táblával találkoztam. Külön tanulmányt érdemelne. A vége felé már fotóztam is őket (sajnálom, hogy nem az elejétől). Az MTSz-hez számtalan bejelentés érkezett, érkezik erről. Rajta is vannak a probléma kezelésén, de mint mindenhez ehhez is idő kell. Eközben lelkes túrázók a maguk módján próbálják orvosolni a kérdést.
A rossz irányba mutató táblákon vagy megjelölik a helyes irányt filctollal, vagy nemes egyszerűséggel leszedik és a helyes irányba fordítva leteszik a földre.
Vagy ráírják a véleményüket…
Néhány fotót megosztok a “bakigyűjteményből”.