Pihenő nap, végre. Most azt mondom, megérte tegnap a „gyötrelem”. A lábam mozgás képes és töltődöm folyamatosan, eszem, iszom, szundítok. Reggel elsétáltam a helyi kisboltba ahol meglepett a körülményekhez képest jó áruválaszték, és nem mondanám drágának sem ebben a kategóriában.
Persze a pihenő nap nem csak erről szól, ilyenkor felszerelés karbabtartás is van: az egyik legfontosabb dolog a bakancs is ápolásra kerül ilyenkor. Ki tud végre száradni rendesen és egyből kapja kívül a fókazsírt, a belső finom bőr bélés pedig a kézkrémet. A külsejét a hó elég rendesem megtakarította, sárnak nyoma sem volt rajta. Ilyenkor a késem is megélezem, ha meglazult gomb van valahol, azt felvarrom újra, kiteszem száradni ami nyirkos, stb. Előveszem az igazoló füzetet, térképet és nagyjából átgondolom, mit hozhat a következő hét, mire számítsak. Ilyenkor könnyebb, mint menet nap végén fáradtan a menedékben. (Persze az is elrülhetetlen)
Ősagárdon a szállásom az önkormányzat épületében kialakított egyik vendég szobában van. Külön, saját fürdővel, wc-vel. Nagyon szuper kis hely, és olcsónak is mondható! Aki erre tervez kék szakaszon szállást, csak ajánlani tudom. A gondnok néni még a mosni valómat is kimosta! Nagyon kedvesek!
