A kéktúra: 21. nap

Pihenő nap Ákos barátoméknál. 
Reggel nem kapkodtam a keléssel. Bár a derékaljam megint eresztett egy kicsit. Nem a földig, de nem volt kemény. Komótosan összepakoltam, majd elindultam lefelé a zöld sávon Héregre. A nap is kisütött, csodás reggel volt! Mivel napsütéses oldalban mentem lefelé, sejtettem, hogy fogok látni valami vadat. Így is volt, út közben 2 muflon csapatot is láttam. Nekik is jól esett az elmúlt hideg, borult, ködös napok után egy kicsit napozni! )ezt egyébként mindig meg lehet figyelni télen, ha kisüt a nap, a déli oldalakban mindig napozik a vad. Ilyenkor egy kicsit el is bágyad, ha ügyes az ember és elég halkan tud menni, a szele is jó, akkor egész közel lehet jutni hozzá!
Ákoséknál aztán pihenés, evés, természetesen gyógypálinka a mindenféle légúti problémák megelőzése érdekében! Felszerelés szárítgatás. A derékaljamat is víz alá merítettem, keresendő, hogy hol ereszt, de nem sikerült megtalálni. Reménykedem benne továbbra is, hogy a szelep záró sapka mellé ment egy kis kosz, ami mostanra már távozott, mert ott sem buborékozott a víz alatt.