Szeretem amikor a csend és a magány körülvesz, kiszakít a hétköznapok rohanásából, zajából. Az erdőn nem is igazi csend és magány ez, mert megannyi nesz és mozgás van benne, csak észre kell venni. Visszatérés ez, egykori természetes közegembe. Ilyenkor a helyére kerülnek a dolgok fejben, megoldódnak a problémák tudat alatt. Mert a természet megnyugtat, és mindig visszavezet a helyes útra, megmutatja a megoldást, feltöltődést nyújt. Kérdezni sem kell, egyszerűen megérzed…Akkor érzem ezt igazán, mikor egyedül túrázom, vagy vadászom. Mindkét esetben a gondolkodásé, a pihenésé a feltöltődésé minden perc! Hálás vagyok minden időmorzsáért, ami Isten szabad ege alatt adatik meg! Tegyétek ezt Ti is, minél több időt töltsetek: Szabadon!