Az indulás. Reggel 7-kor indultam neki Velemből, ahol az éjszakát töltöttem. Jól bereggeliztem zabkásából, majd felvettem a hátizsákom és nekirugaszkodtam még sötétben az Írottkönek tartó kapaszkodónak. Természetesen esett az eső, mire a Szent Vid kápolnát elhagytam átváltott havasesőre, majd lassan havazásba. Szokták mondani, hogy szél nélkül ez mit sem ér…hát ez ért, mert szél is volt. Mire Írottkőre felértem, eláztam teljesen egyrészt az esőtől, másrészt az izzadságtól. Bementem a kilátó zárt részébe, ahol átöltöztem szárazba. Megváltás volt. Aztán le a kezdőponthoz és bekerült az első bélyegző az igazoló füzetbe. Felcsatoltam Szász Tomi barátom ( Strong Paramedic Paracord) által erre az alkalomra készített karkötőket a csuklómra. A kaland megkezdődött hát!
